Szolnok központjában a Kossuth térre tekint az az emeletes épület, amely elődjével együtt már több mint kétszáz éve ad otthont a közigazgatásnak. Igaz, még előttük is létezett egy épület, ahol a település ügyeit intézték. A források az 1700-as évek közepén már bírót és jegyzőt említenek a város élén. A régi városházának nevezett épület – amelyről biztos adataink vannak – kétszáztíz évvel ezelőtt, 1811-ben épült.

Szikszai Mihály főlevéltáros kutatása szerint a napjainkban ismert városháza/polgármesteri hivatal építését Szolnok megyeszékhellyé válása segítette elő, mivel a közélet új, reprezentatív városházi épületet tett szükségessé. Scheftsik István polgármester 1881-ről készült jelentése szerint a (régi) városháza kicsi, célszerűtlen, nem felel meg a város tekintélyének, ezért elodázhatatlan az építkezés. Scheftsik István egyemeletes épület építésére tett javaslatot, az elképzelése az volt, hogy a földszinten kialakított üzletek bérleti díjából fedezhető az építésre felvett kölcsön. Az építkezést a képviselő-testület 1882. április 5-én tartott közgyűlésén határozta el.

Az új városháza épületének tervezésére nyilvános pályázatot írtak ki, e szerint az épület legyen: jellegzetes homlokzatú, egyemeletes, alápincézett, 13 üzlettel, a polgármesteri iroda a nagyterembe nyíljon, előszobája legyen, a nagyterem a 200 fős közgyűlésnek és táncteremnek is alkalmas legyen. A beérkezett 10 pályamű közül Makay Endre „Célszerű” jeligéjű pályázata lett a nyertes. A kivitelezésre vonatkozóan Kerék József és Koczka Nándor bajai építési vállalkozók ajánlatát fogadták el. Az építkezés 1882. május 30-án a régi városháza elbontásával kezdődött. Az elbontott régi városháza köveit beépítették a ma is álló épület falaiba.

Az ünnepélyes alapkőletételre (Kossuth Lajos 81. születésnapján) 1883. szept. 2-án került sor. Az alapkőbe többek között bekerültek a régi városháza elbontásakor talált pénzdarabok, az 1811-es és 1883-as alapokmány, háznévsor, polgármesteri jelentések, a három helyi lap egy-egy száma, valamint a szolnoki ferences rendház tagjainak névsora. A dobozban elhelyezték még Kossuth és családjának fényképét is.

A bonyodalmaktól nem mentes építkezés 1884-ben fejeződött be, ugyanezen év szeptemberében vette birtokba a hivatal. Az új városháza nagytermében az első közgyűlést 1884. november 9-én tartották meg.

Az 1890-as évben a pincében tárolt petróleum meggyulladt, s valószínűleg ennek is köszönhető, hogy még ugyanebben az évben tűzoltószertárt alakítottak ki az udvaron, így az 1940-es évek elejéig a városháza udvaráról vonultak ki a tűzoltók.

A városháza épületében kialakított lakásokat az 1920-as években szüntették meg, ekkor a polgármester és a főhivatalnokok a Táncsics út 1. szám alatti épületben kaptak bérlakást. A földszinten működő tizenhárom boltot az 1950-es években szüntettek meg, helyükön irodákat alakítottak ki. Ebben az időben végezték el a régi, háborús találatoktól megsérült kupolás tető átalakítását sátortetőre. Hamarosan azonban szükséges lett a belső udvari háromemeletes épület megépítése.

A városháza késő eklektikus stílusú, egyemeletes, U alakú épület. A homlokzat 61 méter hosszú a Kossuth téri oldalán. A bal oldali szárny ötvenöt méter hosszú, tizenhét tengellyel, középen kapuval kiépítve. A jobb oldali szárny nem utcára néz, díszítést nélkülöz, hossza 48 méter.

Napjainkra az épületen lévő „poroszsüveges” tetőt helyreállították, így a szolnoki városháza eredeti szépségét mutatja a látogatóknak. Az évente megrendezett „Városházi est” egyik igen kedvelt és szórakoztató eleme, hogy a látogatók bejárhatják a városháza/polgármesteri hivatal épületét.