Amennyire látványos a kérészek násztánca, annyira gyönyörű e régi magyar nóta. Egy hibádzik a szövegében: a „tavasz”. A tiszavirág, azaz a kérész rövid életű rovar. Népszerű magyar nevét legfőbb hazai élőhelyéről, a Tisza folyóról kapta. Felbukkanása azonban nem tavasszal, hanem nyáron, úgy általában június közepe táján van, ekkor „virágzik” e piciny szárnyas rovar, azaz járja násztáncát a kérész.

Arisztotelész egynapinak nevezte, a sumérok a vízi szöcske elnevezést használták. Később növényre utaló nevet kapott, habár a tiszavirág állat…

Minden évben június közepén páratlan jelenség játszódik le a Tiszán és mellékfolyóin. Egy titokzatos életmódot folytató, három éven át az iszapban fejlődő kérészfaj egyedei járják násztáncukat a víztükör felett. Késő délutántól alkonyatig keresik párjukat, hogy néhány órányi mámoros beteljesülés után tragikus gyorsasággal eltűnjenek az élet nagy színpadáról.

A 19. és 20. századi folyószabályozások miatt beszűkült az élettere a tiszavirágnak. Hazánkban elsősorban a Tiszán és annak mellékfolyóin figyelhető meg a tiszavirágzásnak nevezett jelenség.

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5–3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. Rövid ideig tartó párzásuk során egy nőstény általában hét-nyolcezer petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. Az egyedfejlődésük három évig tart, és közben akár hússzor is vedlenek a víz alatt. Hároméves „korukban” tömegesen a felszínre jönnek, és megkezdik pár órás látványos rajzásukat, amely a késő délutáni, esti órákban zajlik. A petékből kikelő lárvák a nyárelő szinte ugyanazon napján és órájában bújnak elő egy-egy százezres példányszámú telep üregeiből. Először mindig a déli „végeken” repülnek a kérészek. Ezt követően észak felé halad a virágzás. Fontos ökológiai jelentőségük van. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak.

A kérészek násztánca Szolnok alatt (is) csodás szakasza az évnek, bámulatos része a nyárnak. Amikor a Tiszavirág Fesztivál rendezői 2006-ban rendezvénysorozatuk legelső epizódjának időpontját keresték, rátaláltak a legideálisabbra. Az eseménysort a kérészek násztáncának várható időszakára tették, amely által már az induló évben felkeltették a megyeszékhelyre látogatók figyelmét a páratlan rovarra. A tiszavirág attól fogva olyan fókuszba került, ami által a magukról megfeledkezett horgászok nem voltak képesek annyi elhullott egyedet – melyek értéke tízezer forintban mérhető – begyűjteni illegálisan, amellyel elegendő és méretes halat tudtak volna kifogni. A fesztivál vendégei ugyanis rendre nyugtával dicsérték a napot, ám naplementekor kiültek rácsodálkozni a természet adta egyszerű, de gyönyörű örömökre.