A szolnoki kosárlabdázás írott történelme s annak dicsőséges fejezete azzal a momentummal vette kezdetét, amikor Tiboldi Tibor, a Verseghy Ferenc Gimnázium testnevelő tanára 1942-ben felszereltette az első kosárlabda-palánkot az iskola tornatermében. A fővárosban ekkorra már nem csupán az Amerikából importált korbball állványos, palánk nélküli formáját játszották, de már létezett, és egyre divatosabbá lett a palánkos kosárlabda is. Szolnokra csak ez utóbbi jutott el.

A kosárlabdát Szolnokon kezdetben a MÁV labdarúgói űzték kiegészítő mozgás gyanánt, ám rövid időn belül önálló életre kelt úgy a férfiak, akárcsak a hölgyek körében. A második világháború után szinte azonnal maradandót alkottak a MÁV női és férfi csapatai, előbbi az NB II-t nyerte meg, utóbbi az NB I-ben küzdött sikeresen a bentmaradásért. A játékosok zömét mindkét szakágban verseghys diákok adták. Az elkövetkezendő években, évtizedekben a városban sorra alakultak, de szűntek is meg kosárlabda-szakosztályok, esetleg névváltozáson mentek keresztül: MÁV, MADISZ, Locomotív, Honvéd, Vörös Meteor, MÁV-MTE. Ezt az időszakot a nagy vitalitás, de a minőségi középszerűség jellemezte.

A női vonalon az 1998-as esztendő hozott új fordulatot, amikor a stabil anyagi hátteret biztosító Tisza-Coop Rt. a csapat mellé állt. Az NB I/B akkori második helyezettjeként, osztályozón kivívta a legmagasabb osztályban való szereplés jogát, és megteremtette egy sikeres klub alapjait. Az elkövetkező években sikerült az együttesnek stabilizálni a helyét a legmagasabb osztályban. Az ezredfordulót követően a Szolnoki MÁV-Coop SE méltó ellenfele lett a magyar élcsapatoknak, de a nemzetközi porondra is kiléptek, és eredményesek voltak a Ronchetti Kupában. A szolnoki női kosárlabda történetének legsikeresebb évada a 2003–2004-es volt. A magyar bajnokságban ezüstérmet szerzett a többszörös magyar bajnok MiZo-Pécs mögött, ám a Magyar Kupát elhódította, miután az emlékezetes szegedi fináléban két ponttal legyőzte a soproni csapatot. Az Európa Kupa isztambuli négyesdöntőjében pedig második helyen zárt. Az ezt követő évek már nem hoztak átütő sikereket. Szolnokon ma a női kosárlabdázás a MÁV és a Sportcentrum-Sportiskola közös együttműködése alapján működik.

A férfivonalon sem a városban a sportágat meghonosító MÁV révén írta sikersztoriját a szolnoki kosárlabdázás. Több mint hatvan évvel ezelőtt néhány fiatal olajos dolgozó, miközben sportolási lehetőséget keresett magának, a kosárlabdánál kötött ki. Az Alföldi Olajbányász 1959 tavaszán alakult meg. Az alkalmi társulat eleinte amatőr szinten a városi bajnokságban, majd a megyeiben szerepelt, s csak a hatvanas évek végétől érkezett meg, s szilárdította meg a helyét az NB-ben. A III-ban, majd a II-ben, végül napjainkig az I-ben. A csapat mögé beállt a város és számos szponzor, a neves játékosok és a látványos játék miatt pedig évtizedek óta teltházas csaták zajlanak az otthonuknak helyet adó Tiszaligeti Sportcsarnokban.

A helyi tehetségek mellett professzionális külföldi kosarasokat felvonultató csapat 1991-ben érte el első nagy sikerét, Szolnoki Olajbányász néven megnyerve a magyar bajnokságot. A számos névváltozáson átesett klub 2021-ben Szolnoki Olaj KK-ként meghatározó csapata a magyar bajnokságnak. Eddigi története alatt nyolc-nyolc bajnoki aranyat és Magyar Kupa-győztes címet zsebelt be, a nemzetközi porondon történt vitézkedése során két alkalommal végzett a negyedik helyen az EuroChallenge sorozatban. A klub utánpótlását a Szolnoki Sportcentrum-Sportiskola fiú kosárlabda-szakosztálya (is) jelenti, amely 2018 májusában akadémiai minősítést szerzett.