„Az Alsó-Zagyva-völgy olyan sajátos tájökológiai karakterrel rendelkezik, ami mindenképpen arra jogosult, hogy bekerüljön Szolnok értéktárába” – ajánlotta a Szolnoki Értéktár elemei közé e természeti kincsünket (is) Lenner Ádám tájgazdálkodási és természetvédelmi mérnök. És mily’ igaza van. A városi kincstárba felvett értékek a minősítésük miatt ugyanis vélhetően nagyobb figyelmet kapnak. Nem csupán az erre hivatott szakemberek óvják, gondozzák kiemeltebb rálátással az elemeket, de a laikus, csupán környezetünk ékességeire, azok ápolására fogékony lakosság is élesebben fókuszál rájuk.

Na, de ne zagyváljunk itt össze-vissza mindent, a Zagyva végét (Alsó-Zagyva) fogjuk meg az elején (felső folyás). A Zagyva az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában a Medves-hegy déli lejtőjén, illetve bányatáróiból, a tengerszint felett mintegy 500 méter magasságban. A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, közelítően déli irányban, megkerüli a Mátra tömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit, és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul. Délkeleti irányba fordul, áthalad Jászberényen, és végül Szolnoknál torkollik a Tisza folyóba. Sajátossága tehát, hogy hazánkban ered, és hazánkban – négy megye huszonkét községét és kilenc városát érintve –, Szolnoknál ömlik a Tiszába. Igazi magyar folyó. Magyarország tizenharmadik legnagyobb folyója, amely nagyobb a Balatont tápláló Zalánál.

Partjai mentén több tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület található. Közel egy tucatnyi halfaj él a folyóban, ezért kedvelt horgászhely. Felső folyásánál 2013-ban kapott természetvédelmi státuszt a folyó forrásvidékén elterülő maconkai rét. A területen védett rovarfajok, köztük a nagy tűzlepke, az ibolyás tűzlepke és a farkasalmalepke, valamint kétéltűek élnek (a vöröshasú unka és a dunai tarajos gőte), melyek helyi populációja európai jelentőséggel bír élőhely tekintetében. A madárvilág igen változatos ezen a vidéken. Védett növényfajai a hússzínű ujjaskosbor, a bánsági sás és a mocsári csorbóka.

Az Alsó-Zagyva-völgy a Natura 2000 hálózat, illetve az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetének része. A hullámtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A legeltetésnek köszönhetően itt nem terjedtek el a tájidegen fajok, így az őshonos növényvilág mellett az állatvilág is megőrződött. Augusztusban sóvirágok ezrei borítják halványlilába a tájat, mellettük a magyar puszta ördögszekere virít, a mezei iringó. Megőrzéséhez nem kell mást tenni, mint a legelő állományt hagyni, hogy tegye a dolgát. A szolnokiak előszeretettel járnak ki ide pihenni, sportolni, kutyát sétáltatni, feltöltődni, a táj szépségeire rácsodálkozni. Az Alsó-Zagyva-völgy magába foglalja a Malomzugi Holt-Zagyvát is, mely városunktól északra terül el. Szépen mutatja a fertő állapotot. Kevésbé zavart, kevésbé látogatott. Meg is jelennek olyan fajok, melyek nem szeretik túlzottan az ember jelenlétét. Egyik legszebb madarunk, a szalakóta, évek óta megfigyelhető ezen a területen. Vadászik még itt pocokra barna rétihéja, halra szürke gém vagy épp a fehér és a kis kócsag.

A Natura 2000 programban meghatározott ajánlások szerint a területen legeltetés javallott. Az előírás a szegélynövényzetben terjedő inváziós növényfajok kiirtását tanácsolja, valamint a folyóban az idegenhonos halfaj telepítését tiltja.

Egyébiránt a természeti tájban való sűrű szem- és lélekgyönyörködést javasolja…