Mint általában a forradalmak, az építészeti revolúció sem kerülhette el Magyarországot. Esetünkben az Osztrák–Magyar Monarchiát, ugyanis a szecesszió mint művészeti irányzat a két országot és további országméretű nemzetiséget összefogó államközösség idején hódított az errefelé is lázadó építészek körében.

No, de mi is az a szecesszió? A lexikális meghatározás szerint a szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, organikus jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

A festőknél a francia Toulouse-Lautrec vagy az osztrák Klimt máig jeles képeit, az iparművészetben az amerikai Tiffany alkotásait, az egyetemes építészetben a katalán Antoni Gaudí barcelónai Sagrada Família templomát, Nagy-Magyarországon a Kós Károly-féle kolozsvári kakasos templomot, kis hazánkban pedig a kecskeméti Cifrapalotát, továbbá a fővárosi Iparművészeti Múzeumot, a Tündérpalotát és a Gresham Palotát érdemes megemlíteni mint a szecessziós művészeti irányzat leglátványosabb megtestesítőit.

Az egyre polgáriasodó Szolnok épülettervezői is beálltak a lázadók sorába. A város legjelentősebb épületei a 20. század elején – a többi polgárosodó alföldi városhoz hasonlóan – az akkori kortárs európai építészeti áramlatokhoz sorolható szecessziós és nemzeti romantikus stílusban épültek fel. Sok házat ezek közül az idők során lebontottak. A megmaradt szecessziós épületeket a felismerhetetlenségig átalakították, néhány azonban túlélte az azóta eltelt évszázadot. A stílusirányzat jellegzetességeit, a gazdagon díszített hullámzó növényi ornamentikát megyeszékhelyünk házain is előszeretettel alkalmazták. Erről árulkodnak a pirogránit és idomtégla homlokzatdíszek, faragott fa díszítések és kovácsoltvas kapuk, az ajtókeretek, tulipános frízek míves részleteikkel.

S amely szecessziós épületeket a Szolnoki Értéktárba Csendes Mónika építész javaslatára beemeltek:

1. Szecessziós villa, Szapáry út 19. (Komor Marcell, Jakab Dezső 1908 k.) – Civil Közösségi Ház

2. Mezőgazdasági Takarékpénztár, Kossuth Lajos út 5. (Komor Marcell, Jakab Dezső 1900 k.)

3. Nemzeti romantikus villa, Magyar utca 1. (Zrumeczky Dezső 1912 k.)

4. Kádár cukrászda, Szapáry út 28. (1912 körül)

5. Hasznos-ház, Baross út 7. (1912 k.)

6. Polgári leányiskola, Templom út 6. (Rerrich Béla 1913)