Szolnok rendkívül büszke dr. Béres József és családja nemzetközileg is elismert tudományos vívmányaira, illetve arra, hogy hitét és céljait betegségmegelőzésre, egészségmegőrzésére, gyógyításra kijelölő cég gyógyszergyári üzemcsoportja 1995 óta a városban működik. A jászkunsági megyeszékhely számos területen bizonyítja, hogy tiszteli a nagyhírű Béres-csepp legendás feltalálóját, illetve a szolnoki gyárat üzemeltető vállalatcsoport munkásságát. Számos „főhajtása” mellett – a közgyűlés egyhangú döntése értelmében – a Verseghy park és a Tisza folyó által határolt közterület 2009-től Dr. Béres József nevét viseli.
A Dr. Béres József sétányt 2014-től a Szolnoki Értéktár elemei közé közé választották be, mégpedig a természeti környezet kategóriában. A sétány Lenner Ádám javaslatára a Tisza-parti vadgesztenye-fasor mentén rohangáló fali gyík-populáció okán került be a védett kincsek közé. A tájgazdálkodási és természetvédelmi mérnök indoklásában kifejti, hogy a fali gyík alföldi jelenléte figyelemreméltó, és egyedinek mondható. A sétány matuzsálem korú vadgesztenyefái nem csak árnyékkal szolgálnak számunkra a nagy melegben, hanem életteret is biztosít több ezer állatnak, akik élnek és szaporodnak a sűrű lombok között, mint például tucatnyi kétéltű, hüllő, madár, emlős. A Dr. Béres József sétány jó példája annak, hogyan élhet együtt ember és környezete harmóniában a város szívében. Megóvása és az értéktárba kerülése az együttélést szimbolizálja.
„A fali gyíkok kedvelt életterülete Szolnokon a Tisza híd és a Vízi Rendőrség közötti 785 méter hosszú és 3-5 méter széles gátoldal. Az első egyedszámlálást 2010 júniusában hat alkalommal a déli órákban tettem meg. Napos időben, nyáron, közel 40 Celsius-fokban nyolcvanöten voltak. 2011 januárjában egy rendkívül magas jeges ár érte el Szolnokot. A fali gyíkok aktív időszakban elfoglalt helyét a víz teljesen ellepte, ezért félő volt, hogy a populáció nagymértékben, vagy teljesen elpusztult. Konkrét adatok nincsenek a telelőhelyükről, s a telelés módjáról, az azonban bizonyos, hogy száraz helyet keresnek maguknak. 2012. április 11-én kilencvenegy egyedet számoltam meg – sokan túlélték az áradást. 2012. szeptember 25-én megkezdődtek a szolnoki Tisza-parti sétány árvízvédelmi munkálatai, öt kilométer hosszan. A fali gyíkok élettere teljesen átalakult, azonban azóta visszatelepültek korábbi élőhelyükre”
– tette közzé kutatását Lenner Ádám. A faj a Berni Egyezmény II. függelékébe tartozik. Nézni szabad, de zavarni és megfogni nem. Védett hüllő, természetvédelmi értéke 10 ezer forint. Sajnos, az arra járók közül sokan felelőtlen módon dobálják el a cigarettacsikkeket és egyéb, szükségtelen tárgyi eszközöket, ezzel esztétikailag is károsítva a gátoldalt és annak élővilágát. Magyarországon a fali gyík elterjedéséről nincsenek pontos adatok. Főként a középhegységek köves, száraz oldalain fordul elő, így szolnoki megjelenése, ha nem is egyedi, de mindenképpen figyelemreméltó.
A fali gyík (Podarcis mularis), nappali állat. Fő tápláléka a köveknél fellelhető ízeltlábúak (pókok, rovarok, bogarak). Az első reggeli napsugárra kibújik menedékhelyéről, majd szétterülve a kövön melegíti föl testét. Aktív időszakának hossza hőmérséklet függvénye, általában márciustól októberig tart, a többi hónapban téli álmot alszik, de egyes meleg januári napokon is megjelenhet.
A felmért adatokat a Hortobágyi Nemzeti Park adattára jegyzi. Hosszú távú cél a szolnoki fali gyíkok monitorozása, állományváltozásuk nyomon követése.
TUDTAD?
A fali gyík Közép- és Dél-európai faj. Dél-Európában a Balkán-félsziget és az Appennini-félsziget csúcsáig, nyugaton a Pireneusi-félsziget középső részéig fordul elő. Északon felhatol Franciaország északi valamint Hollandia és Belgium déli részéig. Keleten a Fekete-tengerig terjedt el. Betelepítették Angliába és az USA illetve Kanada néhány pontjára.
ISMERD MEG TOVÁBBI ÉRTÉKEINKET:
