Az épített hidak jelenléte egyidős az emberiséggel. A két lábra álló homo sapiens, miközben élelmet keresett magának, vagy menekült valami elől, vándorolt. Vándorlása közben folyók, árkok, szakadékok keresztezték útját, melyet, ha folytatni akart, „hevenyészett” átkelőket kellett az akadályok felett létesítenie. Az ókorban már tudós elmék tervezve alkottak mérnöki pontosságú hidakat, mígnem eljutottunk a jelenkorunkba, mikor is a hídszerkezetek nem csupán látványosak, de stílusosak, szimbólumot hordoznak, jelkép-elemeket tartalmaznak, épített műtárgyként igazodnak a természeti környezethez.

Minden viszonyítás kérdése, de talán Szolnok legszebb és legszembetűnőbb szimbolikával megtervezett és kivitelezett tiszai átkelője jelenleg a Tiszavirág-híd. A „nevesincs” belvárosi Tisza-hídhoz hasonlóan ugyancsak a város centrumában létesült. Csakhogy nem közúti járművek közlekednek rajta. A Tiszavirág-híd a gyalogosoké és a kerékpárosoké. Hasznos is, hogy nem oly’ gyorsan átjárható, hiszen a rajta sétáló és bringázó utasa a csodás látványban gyönyörködhet. Az átkelő a városmagot köti össze a Tiszaligettel, a Tiszai hajósok terét a Liget Termálstrand és Élményfürdő főbejáratával.

A híd ünnepélyes alapkőletételének napja 2009. augusztus 9. volt, melyet az önkormányzat „A szolnoki hídverés napja” névre keresztelt. Ennek alkalmából családi programokat tartottak a tervezett dísztér területén. Az alapkő egy időkapszula volt, melyben nem csupán kordokumentumok, de a járókelők rövid üzenetei is helyet kaptak. Az alapkőletételnél Szalay Ferenc polgármester, Hegmanné Nemes Sára alpolgármester és Németh Miklós, a generálkivitelező Közgép Zrt. elnöke vett részt.

A beruházás a „Szolnok a Tisza fővárosa” program részeként valósult meg. Az Európai Unió 1,5 milliárd forinttal támogatta az ötmilliárd forintos fejlesztést. A híd tervezője a Pont-TERV Zrt., megépítésével a Közgép Zrt.-t bízták meg. A híd vezető tervezője Pálossy Miklós okleveles építőmérnök volt. Az építészet és térrendezés dr. Gajdos István (A.D.U. Építész Iroda Kft.) munkája. A hidat a megyeszékhely jelképének szánták. A híd formája a névadó tiszavirágot mintázza.

A híd tömege 550 tonna, hossza 444 méter, ezzel Közép-Európa máig leghosszabb gyaloghídja. A szerkezetet Budapesten készítették, melyet azonban az időhiány miatt ott is szereltek össze, s a 390 tonnás acélszerkezet így közúti szállításra alkalmatlanná vált. Ezért a szerkezetet két uszályra rakták, melyek előbb Titelig szállították azt, majd a Tiszán hozták vissza Szolnokig; ez mintegy 500 folyó-kilométeres utat jelent. A híddarabok 2010. július 23-án indultak a fővárosból, és – miután Szegeden a magas vízállás miatt rövidebb ideig várakozniuk kellett – augusztus 17-én érkeztek Szolnokra. Így az eredetileg szeptember 1-jére tervezett átadást is el kellett halasztani.

A Tiszavirág-híd hivatalos átadására 2011. január 21-én került sor. „Sokan azt mondják, hogy a tiszavirág kérészéletű, de a híd esetében a tiszavirág inkább az örök életet, a megújulást jelenti” – hangzott el a hídavatón, amelyen az egyik díszvendég Tisza Virág, tizenegyedikes szolnoki diák volt. Az alkalomból körülbelül kétezres tömeg gyűlt össze az első világháborús emlékműnél, ahol Németh Miklós, a Közgép Zrt. elnöke, Szalay Ferenc polgármester, dr. Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese és dr. Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár mondtak beszédet. A hidat Beer Miklós váci püspök szentelte fel, a hídon söröshordót gurítottak át.

A Tiszavirág-híd Szolnok jelképévé lett.